Provence*-ban már nyár van - reméltük - és nem csalódtunk. Virágba borult természet várt bennünket. Május kedvező időszak dél-európai utazáshoz, jó eséllyel kellemes az időjárás, a tikkasztó kánikula még várat magára, üdén zöldell a vegetáció. A tenger ugyan még hűvös volt, de az erősen tűző napsugárzásban jól esett a fürdőzés is.
május 6.
Első úticélunk a Cinque Terre Nemzeti Park volt Olaszországban. Jelentése: "öt föld". Öt szűk völgy, öt kicsiny, sziklákra épült falu, vadregényes sziklás tengerpart, mindössze 10 kilométeres partszakaszon. Nem véletlen, hogy a Világörökség része a hely. Gyalogösvényen lehet végigjárni a területet - 5€ befizetése ellenében. Készítettem képeket.
Délután elindultunk tényleges célunk, Dél-Franciaország felé. Útba ejtettünk néhány szép várost.
május 7.Monaco-ban ébredtünk, mégpedig a La Turbie falucska fölötti hegytetőre telepített "Monte-Carlo Golf Club" kerítése mellett, a kerítésen kívül természetesen.. :) A szerpentinen ereszkedve immár nappal is megcsodálhattuk a Monte-Carlo-i panorámát. Az esti fénypompás látványt már éjszaka szemügyre vettük érkezésünkkor. Ha nincs különösebb célunk Monte-Carlo-ban - netalán szerencsét próbálni a kaszinóban -, egy kiadós körsétához tényleg elegendő 2-3 óra. Megkezdődött a készülődés a közelgő Monte-Carlo Forma1-es futamra. Láttunk sok Ferrari-t és más luxusautókat. Ja és láttunk tüntetést is.
Apropó, mászás. Monaco napsütötte sziklafalai is kitűnő téli mászóhelyek. Valójában La Turbie, a Monaco feletti kis francia falu-városka szikláiról beszélünk. A sziklákról elsőosztályú panoráma nyílik a városra. Örülök, hogy láttam ezt a mászóhelyet. A többiek bíztatása ellenére a mászást ezúttal beáldoztam a Monte-Carlo-i látogatás kedvéért.
Délutáni autózás és megállók:
- Eze
- Nice
- Cannes - Délután bor, sajt, olívabogyó és -olaj nagybevásárlás a helyi Metro-ban, utána jóízű főzőcskézés és falatozás, majd este séta Cannes belvárosában. Láttuk a világot jelentő deszkákat... (Éppen épültek, lévén a Cannes-i filmfesztivál a rákövetkező hétvégén kezdődik.) Késő este már robogtunk is az "igazi" Provence felé. Éjszakai autózás, hjjja.. már csak ez a mi formánk..
Egyébként visszatérő téma volt, hogy mikor is érünk végre Provence-ba. Nyilván földrajzi megközelítésben is kijelölhetők határok. Mégis, gyakran hivatkoznak a területre Provence-Alpes-Cote d'Azur-ként, arra utalva, hogy ez a három fogalom szorosan kapcsolódik. Mi több, hogy még zavarosabb legyen a kép, az általunk vásárolt borokon a Cotes de Provence (Provence partjai) feliratot tüntették fel. Hiába, összenő, ami összetartozik. Tengerpart és Provence. Ó, a Riviéra!.. Ha engem kérdeztek, Provence-ban voltunk, mihelyst áthaladtunk az olasz-francia határon.
május 8.
Draguignan városka felett egy lapos dombtetőn ébredtünk, egy erdei parkolóban, ahol nagy fehér tábláról értesültünk, hogy 'Sentinel Botanica', azaz tanösvény. Újabb meglepetés, hiszen véletlenül kötöttünk itt ki éjjeli táborhely keresésünk végén. Ráérős nap, kocsikázással, nézelődéssel - Draguignan - Lorgues - Carcè - Correns - Chateauvert. Barátságos mászóiskola található ezen a vidéken, a l'Argens folyó beszűkülésénél, a Vallon Sourn nevű kis kanyonban, Correns és Chateauvert falvak között. Folyóparton, kis autóparkolóban táboroztunk.
május 9.
Csaba barátommal reggel frissítő sziklamászásra vetemedtünk. Délelőtt a csapat visszavonult a közeli falvakkal (Correns, Carcès) ismerkedni, jómagam a sziklák vonzásában maradtam. Francia mászótársakhoz csatlakoztam egy-két könnyebb (6a - 6b) sportút erejéig. Chateauvert mászóhely link. A folyóparton strandolásra alkalmas, kellemes napsütötte homokpad segíti a mászást követő teljes ellazulást, rálátással a hely legmonumentálisabb, áthajló falszakaszára (nehézségek: 7a-8c).
A délutáni órákat a megszokott autózással töltöttük. Aups-ban megálltunk néhány órára, hogy ismételten és megunhatatlanul átadjuk magunkat a "Provence érzés"-nek, ami valamiféleképpen az időtlenség, a nyugalom és méltóság optimális egyvelege. Séta a szűk utcákban, fotózás, "vajon kik és hogyan élhettek ezekben a házakban" gondolatok. Kávézóban ücsörgés a szabadban, kis tér közepén, nagy platánfa alatt. Barackszínű és ódon falak és persze.. kék spaletták.. :)
Este a Verdon-kanyon lábánál található víztározó-tóparton ütöttünk tábort. Nagy szélvihar tette kellemetlenné (és a közeli száraz erdők miatt veszélyessé) az esti főzőcskézést.
május 10.
Gorges du Verdon (Verdon-kanyon)
A kanyont délről övező úton hajtottunk végig, és jónéhány helyen megálltunk a pazar látvány kedvéért. Majd keleti irányban, Grasse felé autóztunk szelídebb hegyek között - 1200-1300 méter tengerszint feletti magasságú hágókat keresztezve -, hogy Nice magasságában újra megközelítsük a Földközi-tengert. Utolsó délutánunkat pihenésképpen strandolással, az estét pedig városnézéssel töltöttük Menton-ban, közvetlenül az olasz határ mentén fekvő kedves, patinás tengerparti kisvárosban.
május 11.
Este 7 órakor megkezdtük a hosszú hazautat kis mikrobuszunkkal. Másnap a hirtelen jött nyár számunkra a Balatonon folytatódott. Egyébként konstatáltam, hogy melegebb a tó vize, mint a tenger volt egy nappal korábban. Kellemes úszás feledtette utazásunk fáradalmait.
Képek: Cinque Terre, Provence.
térkép
teljes méret
*Elhatároztam, hogy kitartok a francia írásmód mellett, tehát: Provence. Az 'e'-t bizonyos esetekben 'a'-nak kell ejteni. Például Menton kiejtve 'Manton'. Ezt most tanultam.. :)
0 komment:
Megjegyzés küldése