Kezdetben volt a turista térkép. Mármint papírra nyomtatott, színes, hajtogatható. Eső áztatta, szél szaggatta. Bizsergető érzés, bensőséges ősi vonzalom az első találkozás óta, valahányszor kezembe fogom. Unokáink jó eséllyel lesajnálnak majd, milyen ósdi a nagyapó. Manapság - az infokommunikációs forradalom vívmányaként - magunkkal visszük zsebméretű GPS készülékünket, a kijelzőn folyamatosan frissítve látható aktuális környezetünk térképe, a menetirány, tetszés szerint zoomolhatunk. Beállítás kérdése, és csipogás jelzi, ha eltévedtünk.
Mobiltelefon, headset, mp3-lejátszó, iPod, laptop, plazma tévé, elektroszmog, kütyüdömping. Second Life. Így élünk. Legalábbis a városi emberek, a világ fejlettebbik (?) részén. A gyerekek méginkább, túlságosan is. Ami azért baj, mert hangsúlyozottan a gyermekkor természet diktálta biológiai feladata lenne, hogy mozogj, gyűjts ingereket, tanulj belőlük, tanítsd szervezeted védekezni kórokozók, virágpor ellen, amíg még fogékony. Fejleszd, edzd mozgásszerveid, csontjaid és izmaid, erősödj, üsd be, horzsold le, csípjen meg, fájjon - tanulj, tanulj. Légy ellenállóbb.
Mi még az utcán lógtunk (szerencsésebbek erdőben, parkban, játszótéren), kulcs a nyakban. De hogyan csalogassuk ki a ma gyermekét a szabadba? Vigyük kirándulni! És hogy ne legyen unalmas, vegyünk neki egy GPS-t, amire leltöltheti a túra térképét. Vagy éppen ő "track-elhet" egy túrát, az így nyert adatokat pedig megoszthatja másokkal. A közösségi szerkesztésű turistautak.hu pont erre való. Kincskereséshez meg ott van a geocaching.hu.
turistautak.hu
A szolgáltatás eredeti célkitűzése a teljes Magyarországot lefedő, naprakész, mindenki számára egységes, könnyen böngészhető formában - és nem mellékesen ingyen - elérhető digitális turistatérkép létrehozása volt. Nem titkolt módon alternatívát kívánnak állítani a papír formában kapható, de jogvédett térképeknek.
A lényeg dióhéjban, hogy lelkes közreműködők - immár százai - bebarangolják az ország minden turistaútját, és közben GPS készülék segítségével ún. "track-elik", azaz felmérik az adott túra útvonalat. Elsődlegesen begyűjtik a bejárt útvonal (kellő sűrűségű) pontjainak koordináta és magasság adatait. Továbbá túra közben, illetve a feldolgozás során ún. meta-adatokkal egészítik ki az adott útvonal létrejövő adatbázisát. Ilyen metaadatok például az útburkolat, az adott útszakasz járhatósága, csomópontok vagy éppen jellegzetes objektumok (pl. forrás, menedékház, múzeum, stb.). Részletes FAQ, dokumentumok itt.
A weboldal felhasználói felülete picit fapados, még nem mindenben felel meg a kor web 2.0-ás dizájn követelményeinek, de ezt tudjuk be annak, hogy a fejlesztők - egyébként nagyon helyesen - egyelőre a back-end-re, azaz a feldolgozó technikai háttérre koncentrálnak. Ennek ellenére, némi ismerkedés után könnyen megtervezhetjük saját túránkat a kiválasztásos (főoldalról), vagy a térképes végpont-kijelöléses módszerrel (példa). További kattintással itinert kérhetünk túránkhoz vagy tetszőleges formátumban letölthetjük GPS készülékünkre a túra adatbázisát. Az itineren nekem különösen tetszik a részletes adatokat követően megjelenített szintemelkedés grafikon.
A feldolgozottsági szintre (turistautak Magyarországon) jellemző, hogy például a kéktúrák mind 100%-on állnak:
- OKT (Országos Kéktúra, 1119 km): 100 %
- DDK (Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra, 533 km): 100 %
- AK (Alföldi Kéktúra, 826 km): 100 %
geocaching.hu
Valójában a turistautak.hu társprojektje, helyesebben szülőprojektje. A geocaching a GPS szabvány 2000. május 1-i teljes megnyitásának köszönheti születését. Egyébként nem előzmény nélküli az ötlet, össznépi kincskereső játékok száz évre visszanyúló hagyományokkal rendelkeztek. A dolog lényege, hogy a résztvevők egy általuk megválasztott tetszőleges helyen szabványos geoládát helyeznek el, jegyzetfüzettel illetve a jelképes ajándékkal (kincs). Majd az interneten közzéteszik a rejtekhelyen rögzített GPS koordinátákat, némi támpontot adnak a kereséshez, és máris indulhat a kincsvadászat. Fontos szabály, hogy a fellelt ajándékot hazavihetjük, azonban pótolnunk kell valamilyen kisméretű jelképes meglepetéssel. Világszerte több mint 800 ezer, Magyarországon mintegy 2200 geoládát rejtettek el. Kedvünkre böngészhetünk a ládák között, majd a kiválasztott ládá(k)hoz megtervezzük a túrát, de fordítva is lehet, a kitalált kiránduláshoz keresünk ládákat. Ami közös, az a GPS és a koordináták használata. Játék indul, geokesselésre fel! FAQ itt.
KML
A turistautak.hu számos merőben újító és érdekes vizuális térképmegjelenítési szolgáltatása között szerepel a KML formátum támogatása is. Az összeállított túraútvonal importálható Google Earth-be; aki ismeri ezt a 3D alkalmazást, akár repülőgéppel is bejárhatja a tervezett kirándulás útvonalát, a kívánt sebességgel, látószögben és felbontással. A KML formátum születésénél bábáskodott ugyan a Google, azonban ma már (2008. április 14. óta) teljesen nyílt és független szabványról beszélhetünk. Lényege a geográfiai szempontból összetartozó adathalmazok egységes, XML alapú leírása, egyfajta "közös nyelv" megteremtése a digitális geolokációs vizualizáció, azaz a térben ábrázolt alakzatok megjelenítésének szakterületén. (Bocsi, ha túl kínai voltam.)
GPS
Global Positioning System, azaz globális helymeghatározó rendszer. Eredetileg titkos katonai célú fejlesztés az USÁ-ból, sok más technológiai innovációhoz hasonlóan. A kitűzött cél, hogy a földi felhasználó a teljes glóbuszon jó pontossággal (néhány méter) mindenkor képes legyen saját pozícióját bemérni. Pofonegyszerű az alapötlet. Kellő számú műhold (24 darab, 6 különböző pályán) fedi le a földet és sugároz folyamatosan rádiófrekvenciás jeleket (~1,2 GHz tartományban), a következő információkkal:
- műhold azonosítója
- pillanatnyi pozíciója (adott pálya, adott pontja)
- (nagyon) pontos idő
A rádióhullámok terjedési sebességét tudjuk, így a legalább 3 különböző műholdról érkező jelek (és a bennefoglalt adatok) ismeretében, céleszköz (GPS készülék) segítségével, egy előre programozott algoritmussal könnyedén megállapítható a pontos földrajzi pozíciónk (szélesség, hosszúság, tengerszint feletti magasság). Elméletben egyébként 6-12 műholdra is "ráláthatunk" egy időpontban (lásd fent: ábra), a gyakorlatban azonban "csak" 3-4 műholdról érkező jelet használunk fel egyszerre, mert ennyi műhold van kellő magasságban a horizont felett, illetve nincs takarásban különböző tereptárgyaktól (például épületek). Ennél a rövid bemutatásnál sokkal többet megtudhattok itt.
Helymeghatározás, történelem
A helymeghatározás igénye egyébként végigkíséri a civilizáció fejlődését. A 18. században különösen fontos és nehéz volt az ún. "hosszúsági probléma" megoldása. A pozíció nem-ismerete ugyanis igen költséges lehetett, a pontatlan helyzetmeghatározásból adódóan több, értékes rakománnyal megrakott hajó veszett oda zátonyokon, illetve csapódott sziklás partnak a háborgó tengeren, éjszakai órán, rossz látási viszonyok közepette. Érhető, hogy a probléma megoldójának díjazására a brit parlament még törvényt is alkotott. Sokkal többet megtudhattok a témáról Londonban, a greenwich-i királyi obszervatórium múzeumában (Royal Greenwich Observatory).
Lelkesedtek a kütyükért? Hasznos ez a fene nagy digitalizmus? Vagy sutba az egésszel, ha kirándulni mentek, egyedül szeretnétek lenni, szemközt a Természettel? Ösztönös tájékozódási képességed nem szokott becsapni? Mindig pontosan tudod, merre van az arra, iránytű és GPS nélkül is? És amúgy sincs izgalmasabb, mint a spontán felfedezés, ezért inkább elhagyod a járt utat a járatlanért? Ti jöttök: halljuk, ne kíméljetek. Ja, és kirándulás előtt el ne felejtsétek megnézni a várható időjárást.
0 komment:
Megjegyzés küldése