Pilisi séták - Holdvilágárok

[forrás: turistautak.hu]

Kánikulával indult, majd a szokottnál hűvösebbre fordult az idő szeptemberben. Erdőjárók ismerik az érzést, amikor az önfeledt nyárból dolgos őszbe váltunk; mégis, hétvégén ellenállhatatlan a késztetés: ki a szabadba, ki az erdőre. Hiába, az őszi hónapoknál talán nincs is szebb kiránduló idény.

A fővárosból könnyűszerrel megközelíthetőek a Pilis és a Visegrádi-hegység vadregényes tájai. Pomázig HÉV-vel lehet utazni, onnan tovább busszal a vidék központi települései, Pilisszentkereszt, Dobogókő irányában. Ezúttal induljunk Csobánka határából, a Dr. Bárczy Géza Gyógypedagógiai Intézettől, azaz a Dera-patak völgyétől ÉÉNY irányban.

Holdvilágárok: a Visegrádi-hegység déli peremének Rám-szakadéka. Festői szurdokvölgyben, csordogáló patak partján sétálunk. A terület folyamatos régészeti feltárások helyszíne is. A völgyben több helyen emberi kezektől származó sziklafaragások, fejtések, gátépítések nyomai lelhetők fel, melyek arra utalnak, hogy ősi fémbányászat folyhatott a területen. Másutt halomba rakott hatalmas sziklák fedezhetők fel, melyek talán ősi sziklahalmos temetkezés maradványait jelölik.

A környékbeliek a mai napig kultikus helynek tekintik a völgyet. Sokan hiszik, ez a vidék rejti Árpád fejedelem sírját. Sashegyi Sándor (1900-1958) amatőr pomázi régész, a szurdok lelkes kutatója is erre a következtetésre jutott.

"Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila városába" - írta Anonymus

Mielőtt tovább indulnánk Lajos-forrás felé, kortyoljunk a Domini-forrás vizéből, csodáljuk meg a vízesést. A Remete-barlang andezit-tufába vájt táróinak mélyén kuporodjuk a pislákoló mécsesek mellé. Egy pillanatra figyeljünk befelé. Alattunk Dobogókő, a Föld szívcsakrája ütemes dobbanása rezdül..

[forrás: Túrabot, Pilisi Parkerdő Zrt., Wikipédia]