Jeges napok

Ideje volt már egy hideg télnek. A globális felmelegedés - földtörténeti léptékben igen csak rövid múltú - trendje is szélsőségek között mozog. Bonyolítja a helyzetet, hogy egy globális trend ellentétes hatást is kiválthat lokálisan, ahogy például a Golf-áramlat feltételezett lassulása hidegebb időjárást fog eredményezni azokon a területeken, ahová eredendően jelentős hőmennyiséget szállított.

2006-2007 telén például be sem fagyott a Balaton. Most viszont már sportolásra alkalmas a tó jege, akár jégtúrázni is lehet. Hunyadi Mátyást még a Duna jegén választották királynak. Mi valószínűleg már nem fogunk száraz lábbal átsétálni, de ennek a folyószabályozás is oka, amely  jelentősen növelte a folyó sodrását. Egyébként Budapestnél utoljára 1984-ben állt be a jég a Dunán, mindössze 8 napra. A II. világháború óta 1946-47 telén 83 napig, 1956-57 telén 23, 1962-ben 52 napra állt be a jég a fővárosnál.

Leghidegebb hónapunk a január, a középhőmérséklet sokévi átlaga -2˚C. Az ingadozást jól szemlélteti, hogy ugyanez az érték a múlt évszázadban volt már -11˚C, de +5-6˚C is. Az ország síkvidéki területein évente 20-30 havazásos nap van, a középhegységekben átlagosan 50, bár ez a szám évről-évre csökken, ahogy egyre kevesebb a lehullott csapadék. Hazánban a felmelegedés mellett fokozatosan erősödik a kontinentális hatás, ami összességében szárazabb időjárást, több és tartósabb anticiklont, ezáltal kevesebb csapadékot jelent.

[flickr: kirandulo]

Európában Magyarország a legveszélyeztetettebb a csapadékmennyiség csökkenésének szempontjából (lásd: Wikipédia). A telek nem feltétlenül lesznek melegebbek, ám jóval kevesebb havazásra számíthatunk. Egyre több lesz viszont a forró száraz nyári napok száma, amit gyakran kísér elhúzódó aszály. A Kárpát-medencében élőknek mindig is a tél jelentette a legnagyobb próbatételt. Az ún. kis jégkorszakban (14-19. század) sokszor volt hosszantartó rendkívüli hideg és havas időjárás. Az éghajlat ilyenfokú változása már jelentősen kihatott a mezőgazdaságra is. Hosszabb időszakokon keresztül búza helyett csak a rozs termett meg.

"A tél a visszahúzódás, a bezárkózás időszaka, amikor az emberek igyekeznek átvészelni a hideg hónapokat és felkészülnek a tavaszi munkákra. Télen a vegetáció csak igen korlátozott mértékben nyújt táplálékot. Az állatállomány és az emberi közösségek számára a tél átvészelése alapvetően a felhalmozott tartalékok mennyiségén és minőségén múlik. A tartalékokat azonban - feltéve, hogy a gabona- és a szénatermés legalább közepes volt - jobbára egy átlagos télre tervezték"- írja Rácz Lajos.

Előnyei is vannak a kemény télnek. A hideg által fokozott szelekció növeli egy terület populációinak életrevalóságát, tűrőképességét. Mezőgazdasági szempontból például kedvez a kártevők elleni védekezésnek, a következő nyáron kevesebb rovarirtószert kell felhasználni.

[forrás: Rácz Lajos: A kis jégkorszak telei, História 2005/10; kép: National Geographic Magyarország, 2008/01; Wikipédia: Globális felmelegedés, Kis jégkorszak;]